Leírás
A gombák megosztó részei az étrendünknek: vannak akik nagyon szeretik, és vannak akik kifejezetten nem. Gyermekként az emberek nagy része nem rajong a gombás ételekért a gomba állaga miatt, de felnőttként már más a helyzet.
A leggyakoribb kérdés, hogy vajon jó húshelyettesítő-e a gomba? A vegetáriánus, vegán, teljes értékű növényi étrend népszerűsége felfutóban van, érthető, hogy ez egyre több embert érdekel. 100 gramm gomba kevesebb fehérjét tartalmaz ugyanannyi húshoz képest, és azt is jó tudni, hogy a gomba fehérje-, és ezáltal aminosav-tartalma felszívódását még a kitin is nehezíti. Csak önmagukban nem váltják ki teljes mértékben a húsokat, de azokhoz nagyon hasonló állagú és ízesítésű ételek készíthetők belőlük. Más növényi eredetű fehérjeforrásokkal párosítva viszont már komplett fehérjetartalmú ételt varázsolhatunk belőlük.
A D-vitamin étrendi forrásainak sorába a tojássárga, olajos hal, máj, margarin, tejtermékek mellett a gomba is beletartozik, amennyiben UV-sugárzásnak kitéve termesztették. A gomba a D-vitamin mellett számos más vitamint, ásványi anyagot is tartalmaz, például cinket, szelént, rezet, magnéziumot, foszfort, káliumot, B-vitaminokat, antioxidánsokat – például ergotioneint, így a gombafogyasztás ezáltal is része a kiegyensúlyozott táplálkozásnak.
A gombákról azt mondják, hogy nagy rosttartalma miatt az emésztése viszonylag megterhelő. Ez csak részben igaz, a gombákban az oldható rostok közé tartozó béta-glükánok (pl. a lentinan) találhatóak. A rostok fontosak az emésztőrendszerünk jó működéséhez, valamint számos betegség kockázatának csökkentését is segíthetik. Pl.: cukorbetegség és egyes ráktípusok. Fontos, hogy a gombafogyasztást sem érdemes túlzásba vinni. A gombák sejtfalát alkotó kitint (ami egy poliszacharid) ugyanis nem tudjuk megemészteni, ezért a gomba az érzékenyebb gyomrúaknak komoly problémákat okozhatnak. Érdemes egyszerre csak kisebb mennyiséget fogyasztani belőle, heti 3-4 alkalom meg nem okozhat gondot.
